Útfélen, úton

Autózásaink 4 hajtott keréken, de nem csak.

www.fuley.ro

Bejegyzések "andris" kulcsszóval:
A klasszikus: Gyilkos-tó, Békási-szoros
2015 Július 20, Hétfõ

"Nagy" Andris és "Kicsi" Andris töltötték nálunk az elmúlt hetet. Mivel a gyerekek egész héten kézműves táborban voltak, kirándulásra csak a szombat maradt. Miközben azon gondolkodtam, hogy mennyi embert "küldtem" már el a Gyilkos-tóhoz és a Békási-szoroshoz, rádöbbentem, hogy nem hogy a gyerekeink nem jártak még ott, de én sem - már lassan 30 éve!
Alább a képek a szombati kirándulásról.

A szombat képekben

Nincs megjegyzés. Kulcsszavak: andris, család, duster.
Téli hétvége az Erdélyi Szigethegységben - 2015-ös kiadás
2015 Február 12, Csütörtök

From: Fuley Istvan
Sent: Mon, 19 Jan 2015 09:12:45
To: Jeromos Péter, Kiss András, Bencze Botond
Subject: Tatratea
Hello,

van egy üveg 62%-os Tatrateám, azt írja rajta, Pádis 2015.
Mi legyen vele?

F.

Így történt, hogy 2015 februárjának első hétvégéjén a Péterék házában gyűltünk össze a fenti levél tárgyát képező problémát megoldani. Szerencsére a kérdésre válasz született, íme a képek (a fotókért köszönet Botinak és Andrisnak):

A kirándulás fényképalbuma (fenti fotó: Kiss András)

Nincs megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, duster, pádis, péter, tamás.
2014 vége
2015 Január 6, Kedd

Otthon töltöttük a tavaly év végét, jó volt végre a 2 hét "pihenés". Második héten vendégeink is voltak, Andrisék és Botiék látogattak meg, velük közösen kirándultunk a környéken. A két hét alatt készített képekért köszönet mindenkinek a társaságból.

Fotóalbum

2 megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, család.
Fiús kirándulás Pádisra
2013 Június 19, Szerda

Az elmúlt hétvégén premier volt: fiúgyerekes kirándulást szerveztünk a Péterék házához. Ez azt jelentette, hogy itthon maradtak a feleségek és a csöppségek, viszont ott volt Andris és Andriska, Boti és Barnika, Péter és Ákos, valamint mi ketten Tamással.
Mivel a Feroza 1 hónapja szervízben rostokol egy küszöbre várva, ezúttal a Lancerrel mentünk (szintén premier). Péntek hajnalban indultunk, és dél körülre értünk fel Péterékkel együtt, nem sokkal utánunk érkeztek Andrisék és Botiék is.
A pénteki napra csak egy rövid séta jutott (de egy hirtelen jött zápornak köszönhetően tökéletesen eláztunk), szombaton azonban hosszabb túrára indultunk: autóval átmentünk a pádisi fennsíkra, majd onnan gyalog a Szamosbazár körúton található Aragyásza-barlanghoz. Az előjelek nem voltak túl bíztatóak, előbb a szomszédunk mondta még a háznál, hogy Pádisra "ezekkel az autókkal nem lehet átmenni", majd a gyalogtúra elején találkoztunk egy juhásszal, aki két dologgal bíztatott: "Hm, úgy látom szaladnak a lovak, tehát jön a medve" és "ekkora gyerekekkel lehetetlen bemenni a barlangba". Nos, jelentem nekünk sikerült.

A hétvége fotóalbuma

Az útvonalról találtam egy jó blogbejegyzést , ami majdnem szószerint igaz ránk is, tehát onnan idéznék:

"Végre megláttuk az Aragyásza-barlang bejáratát, ahová csak a patakmederben lépegetve lehetett bejutni. Pár lépést haladtunk előre, aztán elértünk egy létrához, amin le kellett mászni és tovább is a patakmederben haladtunk tovább, természetesen felkapcsolt elemlámpákkal. Imitt-amott a barlang teteje be volt szakadva és beszűrődött egy kis természetes fény is, meg a szemünk is hozzászokott a sötéthez és könnyebben haladtunk előre. Talán a legnehezebb rész az volt, amikor a barlang kijáratához értünk. Egy kicsit nedves, csúszós volt a sziklafal is és a lánc is, amibe kapaszkodni kellett az eléggé meredek kifelé vezető úton. Végre megláttuk a napfényt és a pár lépéssel arrébb csörgedezett a Meleg-Szamos. "

A barlangban a gyerekekkel helyenkén nem volt könnyű, például a fent említett létra néhány foka hiányzott, és itt Tamás kijelentette, hogy ő fél, és inkább menjünk vissza, de aztán meggyőztem, és folytattuk az utat. Miután kiértünk, nemsokára elkezdett zuhogni az eső, így az autókhoz visszavezető utat esőben tettük meg. Általában mindenkinek volt vízhatlan ruhája, én viszont bőrig áztam, a házhoz visszaérve azonban csodálatos napsütés fogadott, és a ruháink gyorsan megszáradtak. Vacsorára hosszúra nyúló grillezés kezdődött, Tamásnak még halat is sütöttünk, aztán a késői lefekvés után vasárnap ebédidőben indultunk haza.

Nincs megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, lancer, péter, tamás.
Kirándulások - 2013 március
2013 Május 28, Kedd

Március elején volt még, hogy Lacika felhívott telefonon: próbáljuk ki a Defendert hóban. Hárman indultunk a próbára: Lacika, Tamás és én. Előbb a szencsedi úton levő forráshoz mentünk ki, majd onnan Oroszhegyre és a kilátóhoz. Az oroszhegyi kilátótól a Pléhkrisztushoz szerettünk volna jutni, de ezt sikerült megakadályoznom :) Egy darabig Lacika vezetett és a Defender szépen kúszott a kb. 20-25 centi keményre fagyott havon, aztán egy idő után helyet cseréltünk (mindezt menetközben - a Defender igazán nyugisan sétál felező egyesben, kényelmes gyalogtempóval követhető). Egy darabig én is mentem a havon, szoktam az autót, majd úgy döntöttem, hogy egy helyen az erdő szélén próbálok továbbhaladni. Vesztemre itt a hó nem volt keményre fagyva, és pár méter után egész emberesen elástam a kb. két tonnás autót. Miközben próbáltam kimozdítani az autót és a közelben esetlegesen fellelhető segítségen (traktoron) gondolkoztam, Lacika számomra érthetetlen nyugalommal ült mellettem. Majd, miután feladtam, kiszálltam, és megvilágosodtam, hogy Lacika miért nem volt ideges: a csörlő! Kb. 10 perc alatt kinn is voltunk a pácból, és egy erdei úton visszatértünk Oroszhegy irányába, majd onnan gond nélkül hazajöttünk.

Fotóalbum

A fényképalbum többi képe a március 15.-i hétvégén készült, ekkor Andriska és Andris látogattak meg minket Budapestről. Egyik nap Varságon voltunk vízért, és egyúttal megmutattam nekik a varsági házat is, mert korábban nem jártak ott. Abban maradtunk, hogy nyáron eljönnek egy hétre, és akkor kimegyünk a házhoz hosszabb időre. Úgy legyen.
Másnap Agyagfalva környékén autóztunk, pontosabban kimentünk egy Felsőboldogfalva mellett található dombtetőre, ahonnan szép volt a kilátás, ellenben kegyetlen hideg szél fújt. Innen egy számomra még ismeretlen útvonalon Derzsbe autóztunk, majd onnan, ugyanazon az útvonalon, mint tavaly októberben Tamással - haza.

Nincs megjegyzés. Kulcsszavak: andris, defender, feroza, lacika, oroszhegy, tamás, varság.
Téli hétvége az Erdélyi Szigethegységben - 2013-as kiadás
2013 Február 12, Kedd

Ezúttal a kevés szöveg - sok kép módszert választom:

A kirándulás fényképalbuma


1 megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, feroza, pádis, péter.
A Vlegyásza
2012 Október 8, Hétfõ

Általában azokat az autózásokat szeretem, amelyekről hazaérve először nem a fényképeket kezdem nézegetni, hanem a GPS készülékről letöltött nyomvonalat. Ez azt jelenti, hogy a túra egy számomra új útvonalon haladt, és többnyire azt is, hogy valahonnan elindultunk, és valahova megérkeztünk. Tehát nem kellett visszafordulnunk. Ilyen volt a hétvégi túra is a Vlegyásza-csúcsra (más néven Vigyázó, románul Vlădeasa).
Péntek éjjelre értünk fel a Péterék házához, én egyedül jöttem a Ferozával, Boti, Andris és Péter pedig egy BMW X3-al. Én ezúttal úgy döntöttem, hogy nem a megszokott Hunyad - Havasrekettye útvonalon megyek fel a házhoz, hanem Torda irányából a Jára és a Hideg-Szamos völgyén keresztül (korábban már kétszer is végigmentem azon az útvonalon, de mindkétszer ellenkező irányból, tehát hazafele).
Szombaton csak dél körül indultunk el autózni, először különösebb cél nélkül. Én korábban egy fórumon olvastam, hogy a Havasrekettyei-vízeséstől egy valamennyire autózható út vezet fel a Vlegyásza-menedékházhoz és/vagy Vlegyásza-csúcsra (a kettő közt a távolság kb. 4km, a szintkülönbség pedig 500 méter). Sem pontos útvonalat nem tudtam, sem abban nem voltam biztos, hogy az autóink elegek ehhez a terephez, de Botiék, mikor meghallották a lehetőséget, azt mondták, hogy mindenképpen próbáljuk meg.
Az első meglepetés a vízesés fele vezető úton ért, ugyanis kb. 2 km-re a vízesés előtt az út az autós forgalom elől egyértelműen le volt zárva, csak gyalog lehetett továbbmenni. Ugyanerről a helyről indult egy másik út, ami -a nálam levő nagyon pontos térkép szerint- később a nekünk megfelelő irányba fordult. Mint később kiderült, ezen az úton tényleg ki lehetett kerülni a forgalom elől lezárt szakaszt. Az út egy nehéz emelkedővel indult, majd egy szép fennsíkra értünk ki, ahonnan az út egy erdőn vitt keresztül a Havasköz-nyereg irányába. Ez az erdős rész volt a szombati túránk legnehezebb része, a napló szerint egy kb. 2 km-s szakaszt 2 óra alatt tettünk meg, mert gyakorlatilag az egész erdő egy sáros-vizes dagonya volt. Miután innen kiértünk már láttuk magunk előtt az 1836 méter magas csúcsot, amire végül a menedékház irányából mentünk fel. Éppen időben, mert érkezésünk után pár perccel lement a nap, és a lefele vezető utat már a fényszórók fényénél tettük meg. A menedékháztól szerettünk volna épített úton hazajönni, azonban a sötétben, Havasrogoznál (ami egy Varsághoz hasonlítható tanya) szépen eltévedtünk, végül a helyiek segítségével találtunk le az aszfaltútra, és este 10 körül értünk vissza a házhoz.
Nekem nagyon tetszett a túra, itt a GPS nyomvonal. Egy következő alkalommal szeretném megpróbálni a Vlegyásza - Biharfüred útvonalat.

A kirándulás fényképalbuma


UI. A hétvége másik meglepetése számomra a Botiék (kölcsön) autója volt. Aki ismer, az tudja, hogy a bajor márka nem a szívem csücske, azonban ez az X3-as minden képzeletemet felülmúlta terepen. Teljesen reménytelen helyzetekből, alkalomadtán csak két (átlósan) tapadó kerékkel is elindult, és egyedül egy mély saras rész tudott kifogni rajta. Ezzel együtt az is kiderült, hogy az autó ettől még nem terepjáró, a szerencsétlen helyekre ráaggatott műanyag burkolóelemek sokszor útban vannak, a fényezése sem igazán erre lett kitalálva, de az intelligens (elektronikusan vezérelt) négykerék-hajtása előtt le a kalappal.

2 megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, feroza, pádis, péter, vlegyásza.
Egy hét Pádison
2012 Július 20, Péntek

Teljes családdal, egy hétre való élelemmel, sátorral, gyerekbiciklikkel, babakocsival felpakolva indultunk Pádisra. Felvetődött, hogy a pádisi utakra jobban megfelelő Ferozával + utánfutóval menjünk, de aztán kényelmi szempontok miatt elvetettük ezt a lehetőséget. Mivel ez egy családos, gyerekes nyaralás volt, offroadozni amúgy sem lett volna lehetőség, ezért kézenfekvőbb volt mindent bepakolni az autóba (a babakocsi már csak a tetőn fért el). Mi 12.-én, csütörtök reggelre értünk fel, néhány óra múlva jöttek Botiék is Budapestről, majd estére Péterék Szatmárról. Pénteken még két család érkezett Debrecenből és Szatmárról, így hétvégére igazán népes csapat lettünk :)

A kirándulás fényképalbuma

Az egyetlen szervezett túra szombaton volt, a Csodavárhoz, ahova Edó és Andrea nem jöttek. Tamás derekasan végigcsinálta a túrát, sokkal ügyesebben, mint a tavalyi Meleg Szamos túrát, pedig ez sem volt sokkal könnyebb. Az ereszkedős részeknél kellett segíteni, és értelemszerűen a barlangban, a helyenként 70-100 cm mély, gyors sodrású patakon a karomban vittem végig, de a kapaszkodós, mászós helyeken végigjött egyedül.
Ezenkivűl mindennap voltak kisebb séták, gombászás, eprészés, halászás, patakban fürdés - ezek természetesen nagyon tetszettek a gyermekeknek. Tamás most aludt először sátorban, 4 éjszakán keresztül nagyon tetszett neki, de a végére csak bekérezkedett Anyához a melegebb házba :)
Péterék kedd reggel indultak haza, Botiék ugyanaznap este, mi úgy döntöttünk, hogy maradunk még egy napot, mert a gyerekek nagyon jól érezték magukat. Az időjárás végig nagyon kedvező volt, napközben nem túl meleg, de napsütéses, szeles, éjjel-hajnalban pedig hűvös. Eső többször is volt, de egyszer sem tartott 10-15 percnél többet.
Egy hét után furcsa volt hazatérni a 30 fokos kánikulába, szívem szerint maradtam volna még pár hetet :)

A kirándulás fényképalbuma

Nincs megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, család, galant, pádis, péter.
Andrisékkal a sükői kilátónál
2012 Május 11, Péntek

Az elmúlt hétvégén itthon voltak Andrisék, és ha már itt voltak, nem hagyhattam ki a lehetőséget, és elmentünk fiúkul egy kicsit autózni. A tavaly az oroszhegyi kilátónál jártunk, most kimentünk a sükőihez, ahol még sem Andrisék, sem Tamás nem járt korábban.
A gyerekek nagyon várták, hogy felmászhassanak a 3 emelet magas kilátóra, Andriska ügyesen fel is ment, de Tamásnak hamar inába szállt a bátorsága :) Végül mindannyian felmentünk, körülnéztünk, majd kicsit sétáltunk a kilátó környékén, és tovább indultunk. Dobó fele ereszkedtünk le, a gyerekek nagyon élvezték az autózást a hepehupás mezei úton, kórusban kiabálták, hogy "gyorsabban" :)
Végül Dobót elkerültük, egy mezei úton toronyirányt mentünk a vágási templomhoz, ahol megnéztük a vágási tölgyeket, majd innen indultunk haza. Jó kis vasárnap délelőtt volt, és micsoda folytatás következett a tévé előtt...

Nincs megjegyzés. Kulcsszavak: andris, feroza, sükő, tamás.
Még egy kis hó
2012 Március 4, Vasárnap

Nagyon hosszú tervezés után egy nagyon rövid hétvége Doda Pilii-n, a Péterék házánál. Péntek reggelre mentünk fel: Andris, Boti és Péter egy bérelt L200-al, én pedig a Ferozával. Szokás szerint az autókkal most sem jutottunk el sehova a helyenként méteres hóban, de sok szép helyen jártunk.
Az elmúlt években (2009-ben és 2010-ben) a téli pádisi túrát februárra időzítettük, most március elején voltunk, de bőven volt tél, és nem nyíltak még a hóvirágok :)

Vigyázat! A képek még több havat tartalmaznak!

Tovább a videókhoz

1 megjegyzés. Kulcsszavak: andris, boti, feroza, pádis, péter.

Füley István 2007-2022
Unique visitors since June, 2007:

wordpress visitor counter

Created by Chronicle using a theme based on SoftGreen