Útfélen, úton

Autózásaink 4 hajtott keréken, de nem csak.

www.fuley.ro

Ki jön gombfocizni egyet?
Németországba.
2018 Május 18, Péntek

Egy teljesen ártatlan messengeres csevegés során Barni megjegyezte, hogy beszélték Kutyával: jó lenne valamilyen formában összehozni egy gombfocizást. Mindez 2017 februárjában volt, és innentől számolva egy hónap múlva elkészült a gyerekkori pályáinkra erősen hasonlító (de annál valamivel nagyobb) gombfocipálya. Illetve pályák, mert rögtön sorozatgyártással indítottunk, és két pálya készült. Nagyjából 25 éve gombfociztunk utoljára, de innentől kezdve a régi gombfocis társaság itthoni része (Dzsingó, Kutya, Szöcske és én) péntekenként összejöttünk 1-1 mini bajnokságra, majd október közepén sor került az Első Komoly Bajnokságra (1KB) is, ekkor ugyanis Barni is hazalátogatott Németországból. Az 1KB utáni esti sörözgetés közben megint egy teljesen ártatlan kérdés érkezett Barnitól: milyen lenne ha a Második Komoly Bajnokságot (2KB) nála rendeznénk meg Hanauban, Németországban, összekötve egy Bundesliga meccslátogatással is...
Így történt, hogy 2018 április 18.-ának reggelén a társaság udvarhelyi része autóba ült, és elindult Hanauba, ami 1700 kilométerre található az 1KB helyszínétől (az egyik pályát már előzőleg kipostáztuk Barnihoz). Első nap csak Linzig mentünk, majd másnap egy Würzburg-i tervezett megálló (séta, kávé, sör) után csütörtök délutánra értünk Barniékhoz, akik nagy örömmel (és jobbnál jobb kajákkal) fogadtak :)
A pénteki nap délelőttjén lejátszottuk a 2KB alapszakaszát, majd délután Dzsingó szervezésében elindultunk egy rejtélyes találkozóra egy hotelbe... A blog kereteit meghaladná a teljes történet részletes leírása, ezért megpróbálom a lényeget írni, így sem lesz rövid. Az előbb említett Bundesliga meccs az Eintracht Frankfurt - Hertha Berlin lett. Azért ez, mert a Hertha Berlin Dárdai Pál csapata, és - ezt csak a magam nevében írhatom - az elmúlt években követtem a meccseiket, ha nem is néztem meg az összest. Az Eintracht pedig adott volt, mint hazai csapat (Hanau Frankfurttól alig 25 km-re van). Házigazdánk természetesen elvakult, megátalkodott Frankfurt szurkoló, akinek bérletes helye van a Commerzbank-Arénába, de a kedvünkért most ezt elcserélte, és velünk ült be a lelátóra a "pórnép" közé. Na, de vissza a péntek estéhez, aminek is a fénypontja a Dzsingó által leszervezett találkozó volt egy, a frankfurti reptér közelében található szálloda halljában. Óriási volt a meglepetés, mikor kiderült, hogy személyesen találkozhattunk Dárdai Palival és segítőjével, Petry Zsolt kapusedzővel. Majdnem másfél órát beszélgettünk, szóba került rengeteg téma, és azt hiszem, mindannyiunk nevében írhatom, hogy ez egy felejthetetlen találkozó volt. Kulcsszerepet játszott benne, Dzsingón kívül (köszi!) - Rafi, a pakisztáni taxis, akit utólag hivatalos szállítónkká neveztünk ki :)
A szombati nap a meccsről szólt, délelőtt még meglátogattuk Seligenstadt-ot, ami egy elbűvölő kisvároska a Majna partján, majd dél körül indultunk ki a stadionba. Bár nem vagyok egy élet-halál focirajongó, a meccs előtti és közbeni hangulat nagyon tetszett. Voltam már Németországban nagy sporteseményen, és itt is ugyanazt precizitást tapasztaltam, mint ott. 50.000+ ember volt kinn a meccsen, de körülbelül akkora zsúfoltság volt, mintha egy áruházba mentünk volna bevásárolni péntek délután. A hazai szurkolók (a B közép) óriási hangulatot csináltak, és az elvesztett meccs ellenére (3-0-ra nyert a Hertha) a meccs után is addig énekeltek a lelátón, amíg a csapat odament és megköszönte nekik a szurkolást. Az egyetlen részlet, amin kicsit elcsodálkoztam, hogy a vonatállomásról a stadion fele vezető sétány mellett található erdőt nyilvános WC-nek használták az emberek - és ez teljesen természetes és elfogadott dolog volt. Viszont ami nagyon tetszett: meccsnapon az érvényes jeggyel az összes tömegközlekedés ingyenesen használható. Nem csak Frankfurt területén belül, hanem mi is ingyen vonatoztunk Hanauból a stadionig. Guten Morgen, BKV.
A meccs után bementünk Frankfurtba egy esti sétára, majd este sorban aludtunk bele a spanyol kupadöntőbe a TV előtt.
Vasárnap délelőtt a rájátszással folytatódott a 2KB, amiben én már csak egyetlen helyosztó erejéig voltam érdekelt. De már itt bekövetkezett a nap fénypontja, ugyanis ezen a helyosztó meccsen tizenegyesekkel vertem a Barcelonát, így megszereztem az utolsó előtti helyet :) A 2KB győztese a házigazda Eintracht lett.
Délután egy sétát tettünk Hanauban a Majna partján, majd este elbúcsúztunk a házigazdáinktól, Barnitól és családjától, akiknek nem győztünk hálálkodni az 5*-os vendégfogadásért és a türelmükért. Köszönet mégegyszer!
Hétfő hajnalban indultunk haza, és a hazavezető teljesen eseménymentes út nekem egy személyes rekord is lett: még soha nem vezettem egyetlen napon 1700 kilométert, legalábbis nem emlékszem hasonló badarságra. Az úton viszont tényleg semmi nem történt, így 17 és fél óra üldögélés után este fél tizenegy körül széthordtam a társaságot Udvarhelyen, majd 11-kor leparkoltam az autót Agyagfalván.
A kirándulás minden egyes pillanata szuper volt, egy gondolat bánt engemet: lehet ezt még überelni? :)

Fotóalbum

Leütés szám: 6026
Kulcsszavak: frankfurt, hanau, németország.

Füley István 2007-2018
Unique visitors since June, 2007:

wordpress visitor counter

Created by Chronicle using a theme based on SoftGreen