Sokat utaztunk, nagyon sok mindent láttunk, rengeteget fényképeztünk, mindezt leírni lehetetlen, inkább azért próbálkozom, hogyha néhány év múlva majd visszaolvasunk, legalább részleteiben előjöjjenek az emlékek. Több olyan helyen is jártunk, ahol az ember elkezd fényképezni, aztán rájön, hogy ezt fényképen nem lehet visszaadni. Kamerára kapcsol, videózni kezd, de kiderül, hogy reménytelen a dolog, aztán csak leül, és csendben figyel :)
Negyedik alkalommal voltunk Görögországban, újabb két hetet töltöttünk ott - ezúttal Évián. Akinek ismeretlen lenne a név, a hely, az nézzen rá az előbbi bejegyzésben levő térképre, és ott nagyjából be lehet tájolni. Korábban minden alkalommal "csak" Thassos-ig voltunk, most jóval nagyobb (bár még mindig elenyészően kicsi) részét láttuk Görögországnak.
Két család mentünk, két autóval, az odaút 1200 km volt, ezt két nap alatt tettük meg, egy szaloniki megállóval. Ugyanitt aludtunk meg hazafele jövet is, a visszaút azonban 1400 km lett, mivel tettünk egy kitérőt a Meteorákhoz.
Szalonikiről nagyon sokat olvastam (a legfontosabb olvasmány ez), és feltűnt, hogy a vélemények nagyon eltérőek. Legtöbben egy gyönyörű, tengerparti városnak írják le, ahol keverednek a kultúrák és nagy a forgatag, mások azonban szóvá teszik, hogy a város egy hatalmas káosz, szmog van és nagy zaj. Elmondhatom, hogy szerencsém volt megérteni a fenti ellentmondást, ugyanis két Szalonikit láttunk. Arrafelé úton vasárnap délelőtt egy nyugodt, csendes városban sétáltunk, ahol a helyenként zsúfoltnak tűnő építkezést csodálatos kis terek, parkok szakították meg. A szikrázó napsütésben majdnem valamennyi part menti kávézóban telt ház volt, az emberek beszélgettek, és nézték a tengert. Mi is így tettünk, majd felmentünk a Fehér-toronyba, ahonnan nagyon szép a kilátás, majd tettünk egy kitérőt a belváros tengertől kicsit távolabbi részébe is. A Felső-városba azonban sajnos nem volt időnk elmenni, délután hatkor kompunk volt Éviára, majd 300 km-el odébb. És az ellentmondásra a magyarázat: hazafele úton egy csütörtöki nap csöppentünk a város forgatagába, és szinte rá sem ismertünk a városra. Az utcák, a járdák tömve voltak, parkolni csak méregdrágán lehetett, valóban zaj volt és füst, elviselhetetlen meleg - maradjunk annyiban, hogy emlékeinkben a vasárnapi Szalonikit őrizzük meg :)
Évia, Kréta után Görögország második legnagyobb szigete. Északi része nagyon termékeny, változatos, déli része, a leírások alapján sivárabb. Szállásunk Észak-Évia (és Görögország) egyik leghíresebb fürdővárosában, Lutra Edipszu közvetlen közelében volt.
Sokat utaztunk a szigeten, próbáltuk felkeresni a fontosabb látnivalókat, egy részét sikerült, más részét nem. Évia nagy sziget, emiatt a távolságok is kicsit nagyobbak, én összesen 700 km-t autóztam a szigeten 10 nap alatt. Ezekre a kirándulásokra mindig mások kísértek el a társaságból. Sajnos nem tudok egy helyben ülni a tengerparton 1-2 óránál többet :) Részletesen nem írom le a kirándulásokat, csak felsorolom, és a fényképalbumokban még írok róluk:

• gyógyvizes fürdő, úszás Lutra Edipszu szabad strandján
• Ellinika - Évia egyik legszebb, homokos strandja
• Kria Vrisi - egy nagyon különleges, vad partszakasz, érintettük Agia Anna falut és Agkalit
• a Drimonas-i természeti park (vízesések) és Kerasia falu
• Pilio - Vlachia - Sarakiniko - egy csodálatos part menti sziklákon vezető panorámaút (rám ez az út tette a legmélyebb benyomást, külön köszönet érte Eduárdnak, aki az éviai tartózkodásunk második napján felhívott, és csak annyit mondott, hogy mindenképpen menjünk el a keleti partra. Néztem, nézegettem a Google maps-et, aztán felfedeztem ezt az útszakaszt, hát elmentünk megnézni. Jól tettük.)
• séta Pefki kikötöjében és Neos Pirgos-on
• motorcsónakos kirándulás a lakatlan Lichas-szigetekre
• hajókirándulás Skiathos-szigetre (Skopelos-ra is nagyon szerettem volna, de sajnos nem találtam Évia-Skopelos kirándulást)

Évia, legalábbis Észak-Évia nagyon szép. Július első felében kevés a turista, külföldiek alig vannak (többnyire Szerbiából), és -én csak Thassos-hoz tudom hasonlítani- sokkal kevésbé van kiépítve. A táj rendkívül változatos, hosszú tíz kilométereken át lehet autózni hegyes-völgyes-erdős szakaszokon, aztán egyszer csak felbukkan a tenger, melynek partja lehet homokos, apró kavicsos, vagy meredek sziklás. Rengeteg a megművelt föld, hatalmas gyümölcsösök vannak. Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy a sziget a tömegturizmusnak nem kedvez, nincsen repülőtere, sem nagy, felkapott üdülővárosa, 5 csillagos, szálloda-komplexumokkal - ezek pedig elengedhetetlen kellékei egy mai, "menő" nyaralásnak. Aki azonban szeret kirándulni, beéri egy szép, tiszta apartmanházzal, és nem zavarja, ha az étteremben eléje tett étlapon csak görögül (esetleg néhány szót angolul) ír, ha a tengerparton annyi a komfort, amennyit visz magával, az jó helyen jár. Mi minden napunkat egy kiadós úszással kezdtük, mert a szállásunk előtti tengerpart nagyon nyugodt volt, aztán következett egy kellemes frappé az árnyékos kávézóban, reggeli után pedig általában kirándulni indultunk. Ezeken a kirándulásokon mindig megálltunk valamelyik parton fürdeni, délután otthon ebédeltünk, a késő délutáni órákban a "saját" partunkon heverésztük, majd vacsorára bementünk Edipszu-ba a kedvenc giroszosunkhoz. Utána következett még a kedvencem, az esti meccsnézés közvetlen a tengerparton egy nyugágyban, egy sör vagy frappé kíséretében, persze mindez csak addig, ameddig tartott a foci EB.
Még 1-2 hetet szívesen maradtunk volna, Görögország nagyon szép. Sok kedves emberrel is találkoztunk, ugyanakkor egyetlen negatívumot nem tudok szó nélkül hagyni: a rengeteg szemetet. Szemét van az utak mentén, szemét van a kiránduló helyeken (a kiépített természeti parkban is), a tengerpart sok helyen szemetes - szerintem több a szemét, mint itthon. Ez nem éviai sajátosság, mindenhol (igen, a Meteoráknál is) találkoztunk vele, és azért is érthetetlen a dolog, mert rengeteg nagyon szép, rendezett görög portát láttunk, ahol minden ragyogott, tehát biztos, hogy őket is zavarja ez a dolog.
Végezetül még valami. Sokan kérdezik, hogy mertünk elindulni olyan messzire, és nem féltünk-e, satöbbi. Mint Bulgáriában, mint Görögországban az utak jók, egyértelműen ki vannak táblázva, tehát akár GPS nélkül is, egy jó térképpel el lehet jutni A-ból B-be. Migránsok? Sehol nem láttunk, az 1-2 szaloniki kéregető gyanús alaknál pedig Budapesten biztos többel lehet találkozni.
A fényképeket két albumba rendeztem, egyikben a látottakat próbálom bemutatni, a másik egy személyesebb galéria - rólunk.

Görögország, Évia - ahogy én láttam

Görögország, Évia - velünk

És van itt még néhány videó azoknak, akik nagyon unatkoznak :)

Skiathos, Koukounaries Beach tizenhat másodpercben.

Lichas, a lakatlan sziget, stresszes környezet, 26 mp

Pilio, öböl a hegyek között, 16 mp

Autózás a tengerparton, 1:42

Egy kis offroad Rovies és Drimonas között, egy percben.

Kommentek

Füley István, 2016 Sep 01 11:21
Hozzászólásban írok le még néhány számot: összesen 3300 km-t autóztunk, a Duster 4 fővel, megpakolva átlag 6.1 litert fogyasztott, az üzemanyag majdnem mindenhol ~1 Euró volt. A girosz, sör, kávé, üdítő ~2 euró volt Évián, olcsóbb, mint a tavaly Thassoszon. Kaját általában kisboltokban vagy Galaxiasban vettünk, nagyjából hasonló árakon, mint itthon, a zöldség-gyümölcsös standokon 1 kiló akármi 1-1.5 Eur volt. Szállásra 55 Eur-t fizettünk Évián (2 szobás apt) x 11 éj, és 45 eur-t Szalonikiben közösen (3 szobás apt) x 2 éj. Görögországban autópályára elég gyakran kell fizetni (kapuk vannak), általában 2-3 eur körül kapunként, összesen talán 15 eur / irány volt. A komp ~25 eur / irány / autó + 4 fő.